Főoldal • Főosztályok • Vagyongazdálkodási Főosztály • Ügytípusok – Általános leírások • Cserekérelmek

---

Cserekérelmek

 

A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBA ÉS A NEMZETI FÖLDÜGYI KÖZPONT TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁSÁBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK CSERÉJE

A Nemzeti Földügyi Központ a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogát versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházhatja.

A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél illetőleg az NFK vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át /a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 44. § (1)-(2) bek./.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlan tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és

1. a)    a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
2. b)    a cserepartnerek
3. ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
4. bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Nincs jogszabályi lehetőség a cserére az alábbi esetekben:

• ha a cserére felajánlott, illetve cserében kért földrészletek között földnek minősülő ingatlanok és művelésből kivett ingatlanok egyaránt szerepelnek (föld csak földre/kivett tanyára; más kivett csak kivett területre cserélhető);
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, üzemtervezett erdőt érint /az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény) 8. § (1) bek./;
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő vagy származék erdő természetességi állapotú, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő üzemtervezett erdőt érint /Erdőtörvény 8. § (1) bek. /;
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdőt érint, állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor /Erdőtörvény 8. § (4) bek./;
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./
• állami tulajdonú védett természeti terület csak legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel cserélhető el / rendelet 44. § (4) bek./;

 

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekre vonatkozó cserekérelem benyújtása:

Cserekérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető az NFK weboldalán a DOKUMENTUMTÁR menüpontból.) A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és az abban foglalt mellékletek csatolása.

 A földcserére irányuló kérelemhez az alábbi mellékletek csatolása szükséges:

• A cserébe felajánlott földrészletek földhasználati lapjait.
• Amennyiben a cserére felajánlott földrészlet harmadik személy által hasznosított:

- a földrészlet hasznosítására (haszonbérletére) vonatkozó megállapodás, szerződés másolatát,

- a jelenlegi földhasználó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a csere megvalósulása esetén a földrészletet tovább kívánja-e hasznosítani.

• Amennyiben a felajánlott ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, mellékelni szükséges a földhasználati megállapodást, vagy nyilatkozni arról, hogy az ingatlan használatát nem rendezték.
• Amennyiben a csere útján megszerezni kívánt földrészlet jelenleg vagyonkezelés útján hasznosított, a vagyonkezelő előzetes szándék nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a cseréhez, illetve a vagyonkezelési szerződés részleges megszüntetéséhez hozzájárul. Ha a vagyonkezelés alatt álló ingatlan harmadik személy által tovább hasznosított, egyúttal csatolom arra vonatkozó nyilatkozatomat, hogy ezen hasznosítási szerződés tartalmának ismeretében is fenntartom cserekérelmemet a kért ingatlan(ok) vonatkozásában.
• Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó, magánszemély által benyújtott cserekérelem esetén a földműves minőség igazolására a földműves nyilvántartásba vételről szóló határozat másolatát, ennek hiányában a kérelmező legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy földművesnek nem minősül, és a cserét követően a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
• Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó, önkormányzat által benyújtott cserekérelem esetén az önkormányzat csere szándékát, a cserébe bevonni kívánt ingatlanok pontos megjelölését (település, fekvés, hrsz.), a képviselő-testület felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy a polgármester (vagy más meghatalmazott) az ügylet megvalósításának érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére jogosult, ide értve a szerződés aláírását is, valamint a tulajdonszerzési célt magában foglaló képviselő-testületi határozatot, valamint a településrendezési terv és helyi építési szabályzat kivonatát, továbbá a tulajdonszerzési cél részletes bemutatását tartalmazó dokumentumot.
• Állattartó telep működésével kapcsolatos csere esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eredeti hatósági bizonyítványát, amely igazolja, hogy az állattartó telepet a természetes személy legalább 1 éve folyamatosan üzemelteti.
• Üzemközpontról szóló igazolást.
• Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján
• haszonélvezeti jog,
• özvegyi jog,
• használat joga,
• visszavásárlási jog,
• vételi jog,
• jelzálogjog,
• végrehajtási jog, vagy
• elidegenítési és terhelési tilalom

van bejegyezve, a kérelmező és a jogosult együttes nyilatkozatát arra  vonatkozóan, hogy az ingatlan tehermentesítéséről legkésőbb a csereszerződés megkötéséig gondoskodnak.

 

Magánszemély cserekérelmet nyújthat be a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra, valamint művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:

- Föld tulajdonjogát főszabályként csak földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 10. § (1) bek./

- A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor nyújthat be kérelmet állami tulajdonú föld tulajdonjogának megszerzésére, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. /Földforgalmi törvény 10. § (2) bek./

- Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bek. a) pont/

Jogi személy csak művelésből kivett területre vonatkozóan nyújthat be cserekérelmet, tekintette, arra, hogy jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bek. c) pont/

Önkormányzat cserekérelmet nyújthat be a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra, valamint művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:

- Föld tulajdonjogát csak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat szerezheti meg, kizárólag közfoglalkoztatás, szociális földprogram vagy településfejlesztés céljára továbbá, ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából. /Földforgalmi törvény 11. § (2) bek. c) pont/

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletre vonatkozó csereszerződés nem köthető azzal, aki

- csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

- tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-ának 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

- állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;

- az NFK-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

/ Nfatv.19. § (1) bek./

Amennyiben a kérelmező nevében képviseletre jogosult személy jár el (Ptk. 3:29-3:30. §, 6:11. §), a képviseleti jogot igazoló dokumentumot a cserekérelemhez csatolni kell az alábbiak szerint:

- jogi képviselő vagy egyéb meghatalmazott esetében írásba foglalt meghatalmazás,

- cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság esetén a gyámhatóság határozata a gondnok kirendeléséről,

- ha a jogi személy kérelmező törvényes képviseletét nem  az elektronikus cégnyilvántartásban nyilvántartott vezető tisztségviselő látja el, akkor kell a képviseletet biztosító dokumentum csatolása (a jogi személy létesítő okirata, szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata, vagy az eljárásra feljogosító egyedi aktus).

A cserekérelmekkel kapcsolatos döntés-előkészítési eljárás:

A csereügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az NFK gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a Natura 2000 területnek, illetve a védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez;
• a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet cseréjéhez, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül;
• az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Erdőtörvény 8. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott földterület cseréjéhez.

A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha a csereszerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, ezért a vagyonkezelő előzetes hozzájáruló nyilatkozatát a tervezett ügylethez a kérelmezőnek kell beszereznie és azt a csereajánlathoz csatolni kell. Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. /Korm. rendelet 4. § (3) bek., 43. § (6) bek./

A csere útján történő hasznosításra vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlanok forgalmi értékbecslését, amelynek megrendeléséről az NFK gondoskodik. A cserére vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. /Korm.rendelet 4. § (2) bek./

Az ingatlanok értékbecslésének – a Korm.rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértővel történő – elkészíttetése iránt az NFK intézkedik. A szakértői vélemény elkészítésének díját (mind a magán-, mind az állami tulajdonú ingatlanok vonatkozásában) minden esetben a kérelmezőnek kell viselnie, így akkor is, ha az ügylet a kérelmező elállása következtében eredménytelenül zárul, ezért a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

A cserével kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, valamint az értékbecslések elkészültét követően kerülhet sor.

A döntés az NFK Elnökének hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot, valamint ha a felajánlott földrészlet vagy földrészletek térmértéke eléri a 100 hektárt, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. /Nfatv. 7. § (1) bek. d) pont, 8. § (1) bek. f) pont/

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a cseréhez telekalakítási eljárás lefolytatása is kapcsolódik, a döntéselőkészítési eljárás erre vonatkozó speciális szabályai külön menüpontban (ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓK menüpontban a MEGOSZTÁSSAL VEGYES ÜGYLETEK almappában.) találhatóak.

 

Kapcsolódó dokumentumok: